2011. június 9., csütörtök

Minden itt van...

...a fejemben. Ha a fejem tiszta, minden tiszta. Ha a fejem zakatol, siet, ide-oda rohangál, nem tudja, mi legyen, minden zaklatott, kapkodó és zavaros lesz körülöttem. Ezért tartom fontosnak a tiszta fejet.

Mi történik, ha fogom magam és időnként, ha úgy tartja jó kedvem, elkezdem leírogatni a fejemben lévő bármit? A cél az, hogy kipróbáljam, milyen érzés bebillentyűzni azt, ami éppen eszembe jut - egy könyvről, egy képről, egy tájról, egy személyről, egy érzésről, egy gondolatról. Ki tudja? Lehet, hogy még olyat is le találok írni, ami másnak hasznára válhat. Ha ilyen történik, már megérte az ujjperc-koptatás.

E kísérlet - hogy néha írjak, teljesen kötetlenül, mindenről, amiről jól (vagy rosszul?) esik írni - másik célja az, hogy kiderüljön, ettől a tevékenységtől tisztul-e a fejem.

Ha tisztul, az nagyszerű. Ha valaki másnak is tisztul attól, hogy itt olvasgat, még jobb. Meggyőződésem, hogy a fejünkben lévő gondolatok határozzák meg azt, milyennek észleljük és érzékeljük a világot. A gondolataink pedig - elméletileg - irányíthatók...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése